Fidzsin mindenki nagyon kedves, de tényleg. Még a reptéren dolgozó személyzet is mosolyog és érdeklődik, honnan jöttünk, hogy tetszik Fidzsi, hol voltunk eddig, merre megyünk. Nincs stressz, mindenki ráérősen csinál mindent, biztonság van. Ez itt tényleg a béke szigete.

Augusztus 30-án korán reggel leadtuk a kocsit a reptéren, innentől az Octopus Resort kezeire voltunk bízva, a sofőr értünk jött, elvitt Vuda kikötőig, ahol felszálltunk a csónakra, ami kb 1 óra alatt vitt át Waya szigetre (a Yasawa szigetcsoport egyik szigete). Mindenképpen szerettünk volna az egyik kis szigetet is megtapasztalni Fidzsin.

Waya pont olyan vadregényes volt, mint ahogy azt elképzeltem. Csak az esőerdő hiányzott a látványból. Néhány nagyon kicsi falu és összesen 1 resort (az Octopus) van a szigeten, rendes utak nincsenek, csak ösvények, élelmiszerbolt egyáltalán nincs. Az Octopusnál a partszakaszt gyönyörű korallzátony szegélyezi, így snorkeling szempontjából ez a hely meseszerű. Viszont fürdésileg a Coral Coast  picit jobb volt, itt kövesebb, gyorsabban mélyül és a hullámok is jobban érik a partot.

Az Octopustól vártuk a legtöbbet az összes szállás közül, mert egyrészt ez volt a legdrágább fidzsii szállásunk (a szigetes resortokon belül közép-kategória), másrészt nagyon sok jó véleményt olvastam róla Tripadvisoron. És igen, nagyon élveztük, de nem volt annyival kimagaslóbb élmény, mint a másik két szállás a fő szigeten. Jobban szeretjük a kisebb és családiasabb resortokat. Az Octopusban nagyon sok a kisgyerekes család (ami nem meglepő, hiszen külön játszóház is van, illetve  fidzsii dadákat lehet fogadni a kicsik mellé), nagy a nyüzsi.

Van olcsóbb, backpackeres emeletes ágyas szállásuk is, illetve a számunkra még megfizethető kategória a sima bungaló volt. A menőbb, kinti zuhanyzós burék itt 350-650 FJD/éj (50-90 ezer Ft) árban voltak. A bungalónk egyszerű, de cuki volt. Ami zavart, az az, hogy ellentétben a buréikkel, a bungalók nagyon közel voltak egymáshoz, így nem volt meg annyira az intimitás. Szúnyogháló mindenhol volt az ablakokon, de szúnyogot egyébként nem nagyon tapasztaltunk. Az minket nem zavart, hogy közös mosdót kellett használnunk, bár az előző helyen a kinti zuhanyzót jobban szerettük. Az Octopus eredetileg egyébként nagyon olcsónak tűnt a többi szigetes resorthoz képest, de csak utólag derült ki, hogy kötelező teljes ellátást kérni a szállás mellé, ami egy napra kb ugyanannyiba került, mint maga a szállás egy éjszakára. És a kajában csalódtunk, mert többször volt közepes, mint kimagasló. A svédasztalos reggeli finom volt és nagy volt a választék, az ebéd rendszerint átlagos volt, a vacsora kétszer egészen kimagasló, fine dining élmény, egyszer viszont szinte ehetetlenül rossz volt. Ennyi pénzért többet vártunk, na de mindegy, így is szuper volt. Az ingyenes jóga órákat imádtam és a sulu masszázs is zseniális volt. Andris találkozott teknőssel is snorkeling közben! (a snorkelinges képeket majd külön posztban láthatjátok)

Itt nagyon sok európaival találkoztunk: egy háromgyerekes német családdal, egy spanyol és egy brit párral, egy német fiúval és az olasz feleségével, egy belga fiúval.. De a legtöbben főleg Ausztráliából és Új-Zélandról jönnek Fidzsire.

Ettünk kokondát (fidzsii specialitás), ami nagyon hasonlít a dél-amerikai cevichére, csak kókusztejben marinált nyers hal van benne. Imádtuk! A kedvenc vacsoránk a bárány volt (lamb shank) krumplipürével és valamilyen isteni barna szósszal és vékony, pirított répaszeletekkel.

Az egyik legjobb kaja, amit az Octopusban ettünk (tonhal steak) ->

Az egyik nap részt vettünk egy szervezett kiránduláson, átcsónakoztunk a sziget túlsó oldalára és snorkelingeztünk is arrafelé, elvittek minket egy közeli faluba (Yalobi) a helyi iskolába. Nagyon festői helyen, a tengerparton van ott az általános iskola, hatalmas rögbi pályával (mivel mással – itt Fidzsin amúgy nincs is más, csak rögbipálya). Ez egy főleg bentlakásos iskola volt, kb 100 gyerek tanulhat itt. Az egyik osztály kis éneklős-produkciós előadást is tartott a tiszteletünkre, olyan édesek voltak!! És érdeklődőek is! Ami meglepő volt, hogy egy eldugott csendes-óceáni szigeten egy kis faluban az összes gyerek beszél angolul.. Itt van az előadásról egy videó és itt is. A képeket külön posztban rakom majd ki.

És végre kipróbáltuk itt a kava ceremóniát! A kava a fidzsik nemzeti itala és ezt a ceremóniát a mai napig megtartják a helyiek. Ezt az italt egy gyökérből készítik, az íze szappanos sárra emlékeztet, állítólag ha sokat iszol belőle, tudatmódosító hatása van – nekünk csak a nyelvünket zsibbasztotta el.